A II. világháború tényleges kitörését a lengyel menekültek 1939. szeptember 10-11.-i érkezése, valamint a malom hadiüzemmé nyilvánítása jelentette. Putnokon nem volt jelentős katonai tevékenység annak ellenére, hogy a település stratégiailag nem volt jelentéktelen. Összességében 800 fő az elhurcoltak és az elesettek száma, akik soha nem látták viszont szülőhelyüket.

1944. december 17-én ért véget a háború Putnokon. A II. világháború után a szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentősége folyamatosan elsorvadt. A város intézményeit, létesítményeit átvette Ózd és a mezőgazdasági főiskolát is megszüntették.

A rendszerváltás után sikerült ismét fejleszteni a várost, sor került a gáz bevezetésére, folytatódik a közművesítés, az iskolákban színvonalas oktatás folyik, mezőgazdasági mintafarm létesült, pezseg a kulturális és közélet.

A Városi Önkormányzat által 1997-ben indított beruházások: a gázhálózat kiépítése, a szociális gondozási központ kialakítása és bővítése, az autóbuszvárók kialakítása, a parkosítás mind javítják a város külső képét és a lakosság komfortérzését. A hosszú távú tervek között szerepel a szennyvízhálózat bővítése és az úthálózat teljes pormentesítése.

Az Önkormányzat keresi a kül- és belföldi befektetőket a helyi letelepedésre és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a városban munkalehetőséget teremt, és fejleszti a lakosság életkörülményeit.Ezeket a törekvéseket is elősegítik azok a különböző tevékenységek, melyekben az Önkormányzat aktív szerepet vállal: 2005-ben már 7. alkalommal került megrendezésre a Gömör Expo, mely minden évben április végén – május elején zajlik le. A város Önkormányzata hagyományokat szeretne teremteni ezzel, és lehetőséget nyújtani a térség vállalkozóinak a bemutatkozásra. Egyúttal pedig ez lehetőség a trianoni határok által elszakított Gömör egységes képének kialakítására, bemutatkozására. A kapcsolatok építése szempontjából lényeges a Sajó-Rima Eurorégió létrehozása, ami elősegíti a határon túli kapcsolatok fejlődését, de bázisa lehet a későbbi európai uniós kapcsolatoknak is.

A település legjelentősebb kulturális rendezvénye a minden év nyarán megrendezésre kerülő Gömöri Nyár rendezvénysorozat. Főleg kulturális táborokat,kiállításokat, hangversenyeket, kultúrához kapcsolódó egyéb rendezvényeket szerveznek a közreműködők.

Putnok testvérvárosi kapcsolatokat épített ki a franciaországi Fécamp várossal, valamint Szlovákiában Tornalja és Tiszolc városokkal, illetve a lengyel Nowy Zmigród-dal. A kapcsolat tartása egyaránt vonatkozik gazdasági és kulturális területekre, az együttműködés folyamatos, rendszeres, és gyümölcsöző.

Putnok város címere

Putnok város címere téglalap alapú pajzs kék mezejében lebegő ezüstpáncélos jobbkar. A páncélkesztyűs kéz aranymarkolatú és keresztvasú ezüstkardot tart, hegyén átszúrva levágott török fej, amelyből vér csorog. A kardon tartott fejet V alakban keresztbetett két zöld pálmaág övezi, amelyek a kéz mögött kereszteződnek. A pajzsra téve liliomos, kék, zöld és vörös ékkövekkel díszített aranykorona látható.

A címerpajzs kék mezejében lebegő ezüstpáncélos jobb kar, mely páncélkesztyűs kezében kardra feltűzött török fejet ábrázol, mutatja és emlékeztet a XVI-XVII. században a török ellen vívott hősies végvári harcainkra. Ez a kar egyben felkínálja a békét is, annak örök jelképével, a pálmagallyakkal.

A címerpajzs feletti ékköves, ötágú korona a település ősi mezővárosi rangját mutatja. A címerpajzsot két oldalról tartó oroszlánok az erőt sugározzák.