TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

Létrehozva:  2018. december 27.

Putnok központ

Putnok város a történelmi Gömör, majd Gömör-Kishont vármegyében, 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik. A település a Bükk-hegység északi nyúlványai, valamint a Sajó folyó között, Miskolctól 40 km-re a 26-os számú, nemzetközi forgalmat is lebonyolító főútvonalon, a szlovák határ mentén található. Hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község. 1989. március 1-től pedig újra város. Egyes feltételezések szerint már a neolit korban is lakott terület volt Putnok. A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt. Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút ( Miskolc-Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak. Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal. Miklósnak minden cselekedetében a dinasztia-alapító szándékát fedezhetjük fel: 1286-ban plébániát alapít, rövidesen templomot emel, erős udvarházat épít, a család birtokainak központjává Putnokot teszi meg. A Putnoky-család 300 éven át volt a vidék ura. Miklós halálával azonban évtizedekig tartó testvérharc kezdődött, és végül Miklós fiai az egri káptalan előtt osztozkodtak az örökségen. A család jelentős birtokokkal rendelkezett még Abaúj, Gömör, Borsod, Bihar, Zala és Pozsony megyékben is. A háború a család kimerülésével ért véget 1475-ben. Eközben persze a jobbágyok szenvedtek a legtöbbet. 1349-ben Putnok lakossága is pártokra szakadt. 1388-ban a család Zsigmond királytól pallosjogot kapott, 1412-ben pedig Putnoky Rajnold elkezdte az udvarház 1427-ben már állt a putnoki vár, és az 1559-es országgyűlésen említik először a legfontosabb várak között. A vár ebben az időben gyakran évente gazdát cserélt. A török sem tudta sokáig tartani, a császáriak sem. Az udvar akkor kezdett jobban figyelni Putnokra, amikor a magyar függetlenségi mozgalmak számára szolgált menedékül. 1644-ben I. Rákóczi György vette be a várat és ezzel megvetette a putnoki vár alapjait. A település részére vásár- és vámjogot is szereztek földesurai, és így fokozatosan a földesúri város kiváltságait is elnyerte. 1423-ban itt volt a sókamara is. 1427-ben a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt, ami azt bizonyítja, hogy már ebben az időben egyike volt a vármegye legnagyobb és legnépesebb helységeinek.