Nevezetességek, szülöttek

HÍRES

PUTNOKIAK

Létrehozva: 2018. december 27.

Az 1283-ban oklevéllel igazolhatóan létrehozott Putnok sok híres szülötte írta be a nevét hazánk történetébe. Többen városunkban születtek, vagy itt éltek hosszabb ideig, és úgy megszerették a települést, hogy vagyonukat a városra hagyták. Akadt a város történetében olyan tisztségviselő is, aki emberi bátorságával sokakat megmentett az elhurcoltatástól. Ma is itt élnek közöttünk azok, akik az egykori bírónak köszönhetik életüket.

Tomori Pál

Történészeink napjainkig nem tudták eldönteni, hogy hol született a mohácsi csata tragikus sorsú hadvezére. Többen arra a következtetésre jutottak, hogy valahol itt Gömör megyében.

A király és a pápa a kalocsai érsekséget ruházta rá. Az érsekség jövedelmét a déli végvárak katonáinak fizetésére fordította. A király és az urak nem törődtek az ország sorsával. A törökök jól ismerték ezt a zilált viszonyt. Egymás után estek el a déli várak. A király végre népfelkelést hirdetett Tolnára. A várharcokhoz értő Tomori nem akarta elvállalni a fővezérséget. A magyar sereg rosszul választotta meg a csata helyét a mohácsi síkon. A 26 ezres magyar sereg megsemmisült a 150 ezres török haderővel vívott harcban. Meghalt a csatában Tomori is.

Orlay Miklós

1664-ben a szégyenteljes vasvári béke kiváltotta a Wesselényi-féle összeesküvést. Az összeesküvésben részt vett a putnoki vár ura, Orlay Miklós is. Az összeesküvés bukása után sikerült megszöknie, így birtokaitól megfosztották, de életét megmentette. 1680-tól 1684-ig a putnoki vár a Thököly Imre vezette kurucok kezében volt. A felkelés bukása után Orlay Miklós török emigrációba ment. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kitörésekor hazatért, Rákóczi tábornokaként harcolt. Sátrában meggyilkolták.

Orlay Borbála

Putnok várát a kincstártól Orlay Borbála 1713-ban visszaszerezte. Feleségül ment Serényi Andráshoz, így került a putnoki vár és uradalom a Serényi család kezébe.

Péczeli József

Református lelkész, költő, műfordító. Putnokon született 1750-ben, ahol édesapja lelkész volt. Hitéleti tevékenysége mellett rendkívüli jelentőséggel bír irodalomszervezői munkássága. Tevékenyen részt vett a magyar nyelv megújításában és terjesztésében. Eredeti művet nem sokat írt, de annál többet fordított. Így akarta bizonyítani, hogy a magyar nyelv alkalmas mindannak a tolmácsolására, ami külföldön olvasható.

Laczkovich János

Laczkovich János II. József uralkodása alatt a magyar nemesi testőrség tagja, majd a Graeven ezred tisztje. Számos beadvány, levél röpirat szerzője. Ám nem csak politikai íróként tevékenykedett, hanem szépirodalmi munkássága is ismert. Költeménye az 1789. évi Magyar Kurírban is megjelent. Laczkovich János az 1790-es országgyűléshez több tiszttársával együtt beadvánnyal fordult, melyben kérték, hogy a magyar ezredek béke idején, Magyarországon állomásozzanak, a magyar ezredbe a tisztek magyarok legyenek, állítsanak fel magyar tisztképző iskolát, s a vezénylési nyelv magyar legyen. Érvényesülését Martinovics Ignác útján kereste. Az uralkodó és az udvar a Martinovics-féle szervezkedést leleplezte, a magyar jakobinus mozgalmat elfojtotta. Megindultak a letartóztatások. A per lefolyása után Martinovicsot és négy legközelebbi munkatársát – Laczkovichot, Hajnóczyt, Szentmarjayt és Sigrayt – 1795. május 20-án lefejezték.

Gróf Serényi László

A jobbágynyúzó Serényi Alajostól 1845-ben vette át a birtok irányítását. Jelleme teljesen eltérő testvérbátyjától, liberális szellemű főúr. 1868. június 28-án megalapította a putnoki óvodát, 1874-ben megszervezte az Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd részt vett a malom megalapításában. Aktívan részese volt a helyi közéletnek.

Gróf Serényi Béla

Olyan történelmi időszakban élt, amely lehetőséget biztosított számára nagy tettek véghezvitelére. A fiatal Béla gróf apja nyomdokaiba lépett. Birtokán mintagazdasággá fejlesztette Pogonyi-pusztát. Nemesített növényfajtákat honosított meg, azokat továbbfejlesztette. Politikai pályafutásának kezdete egybeesett a honfoglalás 1000. évfordulójának hazafias ambícióiktól fűtött ünnepségeivel. 1896-ban képviselői mandátumot szerzett. Röviddel utána kereskedelemügyi államtitkár, majd három egymás utáni ciklusban a földművelésügyi tárca birtokosa lett. Széles látókörű, liberális szellemű politikus volt. Az elavult épületekben működő felekezeti iskolák helyett 1912-ben felépült a korszerű Állami Elemi Iskola épülete, amely ma a gróf nevét viselő gimnáziumnak ad otthont. 1913-ban bejelentette Putnok akkori vezetőinek, hogy Kertgazdasági iskolát kíván létesíteni az Állami Elemi Iskola szomszédságában. A kivitelezéshez szükséges területet a gróf biztosította (a későbbi Felsőfokú Lánynevelő Intézet). 1915-ben a kor igényeihez igazodva elfogadtatta a fiúk és lányok képzésére felállítandó Polgári Iskolát. Áldozatos tevékenysége nyomán Putnok megszépült, forgalmas, fákkal, muskátlival díszített kellemes kisvárossá lett. A hálás város gyászát – az 1919. október 20-án történt temetés után – egy hétig tartó néma tiszteletadással fejezte ki.

Miriovszky László

1865-ben a putnoki énekkar megalapítója. Az alapító sírja a putnoki temetőben van. 1912-ben az új Elemi Iskola felavatási ünnepségén kegyelettel megkoszorúzták az egykori tanító sírját.

Soldos Emília

Tompa Mihály költő felesége. Neves gömöri családból származott. Amikor megözvegyült, Putnokra költözött, itt is halt meg a régi Kavacs utcában, a jelenlegi Tompa Mihály utcában.

Tóth Ede

Népszínműíró. Sárospatakon tanult, majd vándorszínész lett. Putnoki élményanyaga alapján megírta a “Falu rossza” című népszínművet. A neves bírálóbizottság (Szigligeti Ede, Gyulai Pál) Tóth Edének ítélte a 100 arany jutalommal járó első díjat. 1875-ben a “A tolonc” című népszínművet szintén 100 arannyal becsülték meg. Népszínművei sikerének az a titka, hogy Petőfi óta senki sem tudta annyi átéléssel, szeretettel ábrázolni a vidéki népéletet, mint Tóth Ede. Drámaírással is kísérletezett.

Kalniczky Endre

Református lelkész, honvédhadnagy, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A világosi fegyverletétel után gyalog vándorolt Izsófalvára, ahol Garas András birtokosnál talált menedéket. 1850-től a sárospataki kollégium védelme alatt fejezte be teológiai tanulmányait. 1868-ban megházasodott. Felesége, Fogler Mária. 1889-től 1916-ig végezte lelkészi szolgálatait Putnokon. A helyi 48-as párt elnöke volt. Sírja történelmi emlékhely a putnoki temetőben.

Kalniczky Vilma

Édesapjával és nővérével 1889-től élt Putnokon. Otthonában széleskörű műveltséget szerzett, és írónő lett. Családi hagyomány volt náluk Tompa Mihály költő-lelkész tisztelete.

Dr. Ursziny Gyula

Neves orvos, több orvosi felvilágosító szakkönyv szerzője. A putnoki (királdi) szénbánya orvosi pályázatát megnyerve került Putnokra. Orvosi munkájában nagy figyelmet fordított kórmegelőzésre. 1901-ben “Orvosi jó tanácsok” címmel, 1903-ban az “Emberegészségügy iránt való érdeklődés felköltése hazánkban” címmel jelent meg felvilágosító munkája.

Balogh Béla

1866-tól putnoki lelkész. Édesapja 1819-20-ban putnoki akadémikus tanító volt, így családja nem volt ismeretlen Putnokon. Lelkészi munkája mellett történeti munkák szerzője. Megírta “Putnok mezőváros múltja, s újabb kora 1881-ig.”c. monográfiáját. Halála után a mű nyomtatásban is megjelent (1894). Napjainkig nélkülözhetetlen monográfia mindazok számára, akik Putnok történetével foglalkoznak.

Putnoky Móric

1866-ban született Kelemérben. Középiskolai és jogi tanulmányait Budapesten végezte, ezután keleméri birtokát irányította. Közéleti pályája 1891-ben kezdődött, ekkor lett Gömör vármegye tiszteletbeli szolgabírája, majd 1892-ben országgyűlési képviselő. 1917-18-ban Gömör vármegye főispánja volt. Ezután rövid időre visszavonult birtokára, hogy 1920-ban a választások idején újra megjelenjen a közélet színterén. Többször újraválasztották. 1931-ben ő lett az országgyűlés háznagya.

Dr. Fornét Gyula

Gömör-Kishont vármegye utolsó alispánja. Ősei francia származásúak, akik a francia forradalom után kerestek és találtak új hazát, és jöttek Magyarországra. Fornét Gyula 1889-ben lépett a megye szolgálatába. Közismert és közkedvelt személyisége volt a megyei politikai életnek.

Dr. Szkala Bertalan

Putnokon született, jómódú bécsi orvosként halt meg. 1909-ben szülővárosának 18 ezer koronát hagyott kórház építésére és a szegények segélyezésére. A hagyaték hosszú eljárással jutott Putnokra. Közben kitört az I. világháború és a nyomában járó infláció. Az akkori elöljáróság a jelenlegi “Öregek Otthona” telkét tudta megvásárolni, amin két épületet emeltek.

Sonkoly Endre

1903-1907-ig Losoncon tanult az Állami Tanítóképző Intézetben, majd Budapesten az Állami Polgári Iskolai Tanítóképzőben szerzett diplomát 1911-ben. Husztról mint polgári iskolai tanár vonult be az I. világháború kitörésekor.

Húsz év után kapott tanári állást Tornalján. A “felszabadítók” elől nyugatra menekült, majd 1946-ban hazatért, és 1949-ig a putnoki iskola tanáraként működött.

Juhász László (1871-1934)

Méltán viselte a “tudós pap” nevet. Putnoki lelkész, esperes. Európai műveltségét több külföldi egyetemen szerezte. Hét nyelven beszélt. Édesapja néptanító volt.

Putnokon 1918-tól 1934-ig fogta össze a híveket. Segítette az ifjúsági szervezeteket, szerkesztette a “Szeretet” c. helyi lapot. Hozzájárult a felekezetek közötti békéhez. Országos hírű szónok.

Gulácsi Irén (1894-1945)

Írónő a két világháború közötti időszakban. A festészethez és a szobrászathoz is érzett tehetséget, de a kényszer tette ünnepelt íróvá. Férje korai halála után a család fenntartásának gondját vállalta, újságírói, drámaírói, majd írói munkájával. Az 1927-ben megjelenő “Fekete vőlegények” c. történelmi regénye példátlan sikert hozott. Erkölcsi komolysággal, adatgazdag felkészültséggel keltette életre a mohácsi csata körüli évtizedek eseményeit. Tomori Pál érsek és Czibak Imre váradi püspök sorsának bemutatásával. Ezzel a regényével kapcsolódik az írónő Putnokhoz.

Gobbi Hilda

Színész, a Nemzeti Színház tagja. 1913-ban született Budapesten. Putnokra került, a gazdasági iskolába. Három évet töltött itt, a húszas évek végét és a harmincas évek elejét. Iskolai rendezvényeken gyakran szavalt és örömmel szerepelt különböző színdarabokban. Első szerepeinek és nyilvános fellépéseinek izgalmát Putnokon élte meg.

Szavalt többek között az 1929-ben felállított Serényi szobor avatóünnepségén is. Putnoki iskolatársaival és egyik tanárával, Molnár Etelkával haláláig tartotta a kapcsolatot.

Szihalmi Imre

Putnok közéletének aktív tisztségviselője volt. 1938-42-ig albíró, majd 1942- 49-ig bíró. Bíróként a legnehezebb történelmi időszakban dolgozott. Két albíró segítette munkáját, dr. Balogh Ákos és Chikány József. Miközben a közeli településekről csellel és erőszakkal összeszedett fiatalokat a Szovjetunióba szállították, Putnokról nem vittek el senkit. A Városháza udvarára begyűjtött fiatalok síró csoportját megvédte a bíró. A közéleti munka felelősséggel viselt tisztségének újkori hőse Szihalmi Imre, akinek emberi helytállását a még ma is élő megmentettek tanúsítják.

Karsai Elek

Történész, levéltáros volt. Putnokon született 1922. július 14-én. Gyermekkorát is itt töltötte, majd az Országos Rabbiképző Intézetbe került. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol filozófiát, szociológiát és pszichológiát tanult. 1947-ben szociológiából szerzett oklevelet. 1947-49-ben a budapesti tudományegyetem társadalomtudományi intézetének tanársegédeként dolgozott. 1950-től a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, majd fő levéltárosa lett. 1974-től a SZOT Központi Levéltárának igazgatói tisztét töltötte be. Levéltárosként, történészként a két világháború közti Magyarország helyzetét kutatta és ismertette meg műveiben az olvasókkal.

Dr. Répási Imre

Tanár, honismereti kutató, a Mezőgazdasági Technikum, majd Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium magyar és történelem tanára. 1943-ban született Erdélyben, Gyergyótölgyesen. Családjával 1948-ban költözött Putnokra. Röviddel ezután nagyszüleihez került Pécsre, ott járt iskolába, majd tanulmányait Miskolcon, később Debrecenben folytatta. 1969-től 1987-ben bekövetkezett haláláig a putnoki középiskolában tanított. Pedagógiai tevékenysége mellett közéleti szerepet is vállalt. Irodalmi színpadot is vezetett, kulturális rendezvényeket szervezett. Tanítványaival együtt gyűjtötte a letűnt paraszti élet tárgyi emlékeit. A tanítás és a közéleti szereplés mellett kutatómunkát, tudományos tevékenységet is folytatott.

Tóthné Horányi Ilus

Pedagógus, bábművész. Fiatal pedagógusként eljegyezte magát a bábjátékkal, ez a szerelem megmaradt élete végéig. Néhány évet Putnokon élt. Bábjait a budapesti Bábtörténeti Múzeumnak ajándékozta, egy töredékét pedig a Gömöri Múzeumnak.

Dr. Lendváry Benőné Seres Sarolta

Édesapja kívánságára a gyógyszerész pályát választotta, bár mindig művészettörténész szeretett volna lenni. Putnokon dolgozott saját gyógyszertárában, majd Miskolcon a vasgyári gyógyszertár vezetőjeként. 1986-ban ingatlanát ajándékozási szerződéssel a megyei múzeum tulajdonába adta, hogy halála után múzeumként működtessék. Még életében elkészült a Seres-ház homlokzatába azóta beépített márványtábla, az adományozó által megfogalmazott felirattal. 1993-ban meghalt az adományozó. Gyors építészeti átalakítás után megnyitotta kapuit a megmaradt gömöri térség legújabb múzeuma Holló László Galéria néven. Az elnevezést dr. Ujváry Zoltán egyetemi tanár nagylelkű adománya alapozta meg, amikor saját képzőművészeti gyűjteményét, zömmel Holló László képeit a Seres-házban létesülő galériának ajándékozta.

Andók István: (1910-1990)

Pedagógus, közéleti személyiség, költő. Nyughatatlan egyéniség volt, nagy terveibe beleszólt a háború és az azt követő diktatúra. Szerette a zenét, az éneket és a verseket. Vezette a református kórust. Irányította az önképzőkört. Két verses kötete jelent meg itt Putnokon: Elégő tavasz és Üzenet címmel. Öreg napjaiban sokat foglalkozott Putnok iskolái és református egyház múltjával. Sokat foglalkoztatta szülővárosa, Putnok jövője. Hosszú tevékeny életet élt. Olykor megtorpant, hibázott, de gazdag életpályája, melyet maga mögött hagyott, feltétlenül megérdemli a róla való megemlékezést.