1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

1. 1. Bevezetés

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 2021.06.30-án módosított 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján megjelent Belügyminisztérium „Módszertani útmutató a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szempontjaihoz és a program felülvizsgálatához” c. dokumentum szerint átdolgozva, Putnok Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait¹, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

1. 2. A település bemutatása

Rövid történeti áttekintés

Putnok több mint 700 éves település, első írásos emléke 1238-ból származik. Etimológusok szerint elnevezése a „puttonyos” szóból eredeztethető. Történelme során várbirtok (Orlayak, Putnokyak, Tomoryak), pallosjogú mezőváros volt. A polgári közigazgatás idején kisközség. Trianon után egy időre Gömör-Kishont vármegye székhelye, majd járási székhely lett, 1950 után önálló tanácsú nagyközség, 1989 óta ismét városi rangra emelkedett.

A település történetének legváltozatosabb időszaka a XVI-XVII. század volt, amikor 1566-ban császári őrséget kapott, várát a következő évben Hasszán temesvári bég ostromolta, 1607-ben Bocskai hajdúi foglalták el, majd polgárai Rákóczi mellett is küzdöttek. Nyugalmasabb időszak végül a XVIII. századtól, a Serényi grófok birtoklása idején következett el, amely egészen 1945-ig tartott. Jelentős mértékben az ő munkásságuk eredményeként következett be az a látványos gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődés, amely Putnokot is a polgárosodás útjára lépő települések közé emelte. A klasszicista műemlék kastély, a katolikus templom és tere, a rendezett burkolatú, közvilágítású utcák, a vasútépület, a város iskolavárossá válását megalapozó óvoda, állami elemi, a Polgári Fiú és Leányiskola, az országos beiskolázású Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet alapítása, a gőzmalom létesítése mérföldkövei voltak a Serényiek városalakító, polgárosodásra inspiráló munkásságának.

A szocialista iparosítás folyamán a város és kistérsége lakossága elsősorban a helyi szénbányászat, valamint a két közeli, iparilag fejlett város (Ózd, Kazincbarcika) munkaerő-kereslete nyomán a teljes foglalkoztatottság keretei között élt, részben megtörtént a korszerű infrastruktúra kialakítása, nőtt lakóinak száma, kulturális területen a település jelentős oktatási szerepkörhöz jutott a térségben.

1990 után a gazdasági szerkezet átstrukturálódott, a település társadalmi viszonyai megváltoztak: jelentős rétegek váltak munkanélkülivé, ezzel megnőtt a hátrányos helyzetűek aránya, új társadalompolitikai lépések szükségességét generálva. Ugyanakkor ismét megindult a szocialista korszakban megakasztott polgáriasodás, felgyorsult a városfejlődés, remény van arra, hogy Putnok élhető, olyan modern kisvárossá fejlődik, amely igazgatási, művelődési, gazdasági, idegenforgalmi területeken vonzáskörzetében központi, irányító szerepet biztosít számára.

A város szerepének meghatározása tágabb és szűkebb értelemben

Putnok városa Magyarország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyében, Budapesttől 170, a bánrévei szlovák határátkelőhelytől 8, Miskolctól 45, Egertől 60, Ózdtól 20 km-nyi távolságban fekszik. Területe 35 km2, ebből belterület 3,8 km2. A település a Bükk-hegység északi lábánál, a Sajó partján helyezkedik el, földrajzi környezete dombokkal körülzárt, erős tagoltságú völgyekkel szabdalt terület. Tengerszint feletti magassága 220 m. Mind közúton (26-os), mind vasúton (Miskolc-Bánréve-Ózd) jól megközelíthető. A város jelenleg az ózdi kistérség tagja.

1. számú táblázat – Lakónépesség száma az év végén
Év	Fő (TS 001)	Változás
2016	6 572	bázis év
2017	6 492	98,78%
2018	6 478	99,78%
2019	6 464	99,78%
2020	6 398	98,98%
2021	6 382	99,75%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

A lakónépesség száma az elmúlt hat éves időpontot tekintve folyamatosan minimális csökkenést mutat, azonban a csökkenés mértéke nem releváns a lakosság egészét nézve.

2. számú táblázat – Állandó népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint (2019)
Korcsoport	Fő			Az állandó népességből a megfelelő korcsoportú nők és férfiak aránya (%)
	Férfiak	Nők	Összesen (TS 003)	Férfiak (TS 005)	Nők (TS 007)
Állandó népesség száma (férfiak TS 004, nők TS 006)	3 367	3 542	6909	48,73%	51,27%
0-2 évesek (összes száma TS 008, aránya TS 009)			280	4,05%
0-14 éves (férfiak TS 010, aránya TS 011; nők TS 012, aránya TS 013)	627	691	1318	9,08%	10,00%
15-17 éves (férfiak TS 014, aránya TS 015; nők TS 016, aránya TS 017)	139	148	287	2,01%	2,14%
18-59 éves (férfiak TS 018, aránya TS 019; nők TS 020, aránya TS 021)	2 017	1 870	3887	29,19%	27,07%
60-64 éves (férfiak TS 022, aránya TS 023; nők TS 024, aránya TS 025)	206	237	443	2,98%	3,43%
65 év feletti (férfiak TS 026, aránya TS 027; nők TS 028, aránya TS 029)	378	596	974	5,47%	8,63%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A 2. számú táblázatokat tekintve megfigyelhető, a nők várható élettartalma magasabb a férfiak várható élettartamától, ez a tendencia Putnok településen is megfigyelhető.

A település népességének nagyobb részét a nők teszik ki, a tendencia csak a 18-59 éves korosztályt tekintve fordul meg, az aktív korúak körében magasabb a férfiak száma.

3. számú táblázat – Öregedési index
Év	65 év feletti állandó lakosok száma (fő) (TS 026 és TS 028 összesen)	0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) (TS 010 és TS 012 összesen)	Öregedési index % (TS 030)
2016	933	1 365	68,35%
2017	930	1 323	70,29%
2018	941	1 324	71,07%
2019	974	1 318	73,90%
2020	995	1 334	74,59%
2021	993	1 330	74,66%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A magyar össztársadalmi helyzethez hasonlóan, Putnok település is elöregedést mutat, az öregedési index lassú ütemben, de folyamatosan emelkedik. Ennek oka a születésszámok csökkenése.

4. számú táblázat – Belföldi vándorlások
Év	Állandó oda-, és elvándorlások különbségének 1000 állandó lakosra vetített száma (fő) (TS 031)
2016	-2,58
2017	-7,81
2018	-6,94
2019	-6,03
2020	-15,86
2021	-3,13
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az elvándorlások számát tekintve, kiemelkedő a 2020-as kiugrás, ami egyértelműen párhuzamba hozható a SARS-CoV-2 (Covid-19) világjárvánnyal.

5. számú táblázat – Természetes szaporodás
Év	Az élve születések és halálozások különbözetének 1000 lakosra vetített száma (fő) (TS 032)
2016	0,61
2017	-3,37
2018	3,55
2019	1,08
2020	5,29
2021	-1,10
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az 5 számú táblázat is megerősíti előző táblázatunk okfejtését, miszerint a 2019-2020-as évben a halálozások száma a pandémia miatt jelentősen megugrott.

A város lakosságának demográfiai adatai minimális növekedésről tanúskodnak, a születések száma nagymértékben csökken, a halálozások száma is stagnálást mutat, ugyanakkor a halálozások száma nagymértékben meghaladja a születések számát. A foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek miatt egy növekvő elvándorlási, más irányból, a kistelepülésekről, pedig egy bevándorlási folyamat indult meg.

Az óvodás és iskoláskorú népesség száma stabilnak mondható, ám összetétele változik. Arányeltolódás mutatkozik az alacsony státuszú lakosság felé. Ez azt is jelenti, hogy növekszik a nevelési gondokkal küszködő hátrányos helyzetű ilyen korú gyerekek száma. Ez a helyzet mindhárom köznevelési intézményt az esélyteremtés, a hátránykompenzáció pedagógiai eljárásainak fokozott alkalmazására készteti.

Folyamatosan jelen van a kistérséghez közeli multinacionális cégek elszívó hatása pl. Bosch. A térségben a mai napig kevés, többségében kis, esetleg közepes méretű munkáltató található, akik közül csak kevesen tudnak fejlesztést, létszámbővítést végrehajtani.

1. 3. Értékeink, küldetésünk

1. Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten

A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítő-támogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele.

2. Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése

A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése.

3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása

A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének színterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is.

Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított infókommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció,stb.).

Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében 2001. évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent.

Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-át).

A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása.

A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást.

4. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása

Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (lásd A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését). A roma népesség foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi és lakhatási helyzetére vonatkozó mutatók messze elmaradnak a nem-roma lakosság mutatóitól. A romák integrációjának érdekében első lépésként a következő intézkedések meghozatalára kerülhet sor: az életminőség javítása érdekében a roma telepek felszámolására, integrált oktatás és képzés elősegítésére, a foglalkoztatás növelésére, és az információs társadalomba való integrációra.

5. Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása

A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő, egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások.

A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az „aktív öregedés” ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése.

1. 4. Célok

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Putnok település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

a diszkriminációmentességet,

szegregációmentességet,

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltérképezése és a feltárt problémák komplex kezelésre szolgáló (más települési programokkal összehangolt) intézkedési terv megalkotása, a helyben érintett szereplők bevonásával, szükség szerint a települések közötti együttműködések kialakításával.

A HEP helyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba vennia 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A HEP jelentősége

A HEP-ek nem csupán a felzárkózási stratégia településszintű megvalósításának alapegységei, hanem fontos szerepet töltenek be a kormányzati konzultációs rendszerben azzal, hogy megteremtik a lehetőséget a kormányzati célok társadalmasítására, a fejlesztési elképzelésekhez történő csatlakozásra és fordított irányban az alulról felfelé történő információáramlásban is lehetőséget biztosítanak a településszintű előrehaladás nyomon követésére és fejlesztési igények megfogalmazására a felzárkózási, esélyteremtési feladatokhoz kapcsolódóan.

1. 5.  

1. 1. 1. 1. Jogszabályi háttér bemutatása

1. 1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

Az Alaptörvény 4. módosításával bekerült a XV. cikk (4) pontjaként, hogy „Magyarország az

esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.”

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

• a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és 2021.06.30-i módosítása

• a Belügyminisztérium honlapján megjelent „MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szempontjaihoz és a program felülvizsgálatához” alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira.

1. 1. 2. 2. Stratégiai környezet bemutatása

A felzárkózás politika alapdokumentumaként Magyarország Kormánya 2011-ben fogadta el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát [1430/2011. (XII. 13.) Korm. hat.], majd 2014-ben annak frissítéseként a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II-t [1603/2014. (XI. 4.) Korm. hat.] 2021-ben elkészült a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 (MNTFS 2030), amely a következő 10 évre alapozza meg a felzárkózás-politika fő irányait.

Új Roma Stratégia (2019-2030)
Nemzeti Ifjúsági Stratégia (2009-2024)

„Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia (2007-2032)
Idősügyi Nemzeti Stratégia (2010-2022), (2023-2024)
Országos Fogyatékosságügyi Program (2015-2025)

A HEP-ekben leképeződik a felzárkózási stratégia szemlélete, így azok a felzárkózás politika helyi szintű részeként és a végrehajtás eszközeiként működnek.

A helyi felzárkózás politika tervezési alapjaként épít a HEP-ekre a Pénzügyminisztérium összefogásában készült Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció is.

Az Ebktv. 31. § (2) bekezdése értelmében a programalkotás során gondoskodni kell a HEP és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a köznevelési esélyegyenlőségi terv, illetve a szakképzési esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról.

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

Az Ebktv. 31. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a programalkotás során gondoskodni kell Putnok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja, valamint Putnok Város Önkormányzat fejlesztési terveinek, koncepcióinak összhangjáról. Az alábbi dokumentumok egységet alkotva részét képezik Putnok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi koncepciójának. Putnok Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájánakcélja az alacsony státuszú, telepszerű lakhatási körülmények között élő marginalizált csoportok mobilizációjának és lakhatási körülményeinek javítása. A szegregátumok esetében a lakhatási körülményeket javítani kell, a lakások felújításával és a komfortfokozatuk emelésével. Az érintett településrészek közszolgáltatási, gazdasági-, és egyéb funkciókkal való ellátottságát emelő infrastrukturális fejlesztések szükségesek (épületek, utak, járdák, zöldfelületek stb. építése, felújítása). A társadalmilag leromlott területek esetében kiemelten fontos az érintett, zömében roma lakosság szociális kohéziójának az erősítése. Ezt a közösségformálást erősítő terek, létesítmények és kulturális intézmények fejlesztése szolgálja. Fontos, hogy komplex programok szükségesek, melyek infrastrukturális és soft elemeket ötvöző fejlesztéseket foglalnak magukba, egymás hatását erősítve járulnak hozzá a lakosság szegregálódása és a településrészek leszakadásának az enyhítéséhez. A társadalmi integráció és a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit javítani kell egy magasabb képzettségi szint vagy egy keresettebb szakma megszerzésével.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. Törvény (továbbiakban: Törvény), egyik célja az építési beruházások támogatása, illetve a városok és községek sajátos településképének kialakítása és védelme.

A Törvény szerint a településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes illetve

hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az

örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti.

Az Önkormányzat a településkép védelmét rendeletben biztosítja, ezen rendelet szakmai megalapozása

érdekében településképi arculati kézikönyvet készít.

Putnok Város Önkormányzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-ában foglaltaknak megfelelően rendelkezett közoktatási esélyegyenlőségi szakértő által ellenjegyzett Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel és Tervvel, melynek módosításokkal egybeszerkesztett változatát a Képviselő – testület 22/2009/II.13./ sz. KT. határozatával hagyta jóvá.

A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai és bölcsődei nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége – az óvodai nevelés kivételével – megfogalmazódik.

Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózat működtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

Putnok Város Önkormányzata 2004. május 27.-én csatlakozott az Ózd Kistérség Többcélú Társuláshoz:

A kistérség általános jellemzői:

Az Ózdi kistérség Borsod – Abaúj – Zemplén Vármegye központjától, Miskolctól mintegy 50 kilométerre északnyugati irányban fekszik, határa több helyen megyehatár is. A megye 15 kistérsége közül a negyedik legnagyobb területű és a második legnépesebb térsége.

A 29 településből álló Ózdi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye nyugati részén helyezkedett el.

A járások megalakulásával a kistérségek szerkezete átalakult.

Putnok-Dubicsány-Gömörszőlős-Kelemér-Sajópüspöki Köznevelési Intézményfenntartó Társulás
köznevelési feladatok ellátására 2011. augusztus 31.-én jött létre, és már megszűnt.

Putnok és Térsége Szociális Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás 2007. január 1.-vel alakult, jelenleg Putnok és Térsége Önkormányzati Társulásként működik.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, TeIR – Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Rendszer (TÁKISZ), a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint a helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisban az éves adatok csak részben elérhetők.

Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011. évi népszámlálás adataiból indultunk ki.

1. 1. 3. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

Az ózdi kistérségben jelentős a roma kisebbséghez tartozók aránya, mely a mélyszegénység kialakulásának egyik összetevője. A romák nehéz társadalmi helyzete ok-okozati összefüggések halmazából származtatható. Célzott és komplex programok szükségesek, melyeket az önkormányzat igyekszik minden településfejlesztési tervébe, és projektjébe beépíteni.

A romáknál fokozattan jelentkező probléma a munkanélküliség, emiatt tömeges a körükben a szegénység, ebből adódóan általában elszigetelten, szegregáltan élnek, sokszor nem emberi tartózkodásra alkalmas épületekben. A szegregrátumok feltérképezésére Putnok város a 2022-es népszámlási adatokat kívánja majd felhasználni, ugyanis valószínűsíthető, hogy az adatokban és területekben változás fog bekövetkezni. Munkavállalásukra jellemző, hogy munkát sok esetben azért nem kapnak, mert nincs meg a megfelelő képzettségük, és ma már a tömeg, fizikai munkák nagy részénél is megkívánják a középfokú végzettséget. a romák rossz egészségügyi állapota, a hátrányos megkülönböztetés, a roma szervezetek felkészületlensége, szervezetlensége.

A Putnoki járásban és Putnokon a romák eddigi iskolai végzettségi mutatói ugyanakkor az átlagnál kedvezőbb alapot adhatnak különböző munkaerő-piaci programok indítására, tekintettel arra, hogy relatíve magas az általános iskola 8 osztályát befejezett, illetve a középfokú tanulmányit befejezett roma ember.

Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmiésgazdaságihátrányok,iskolai, képzettségbeli és a foglalkoztatásban lévő különbségekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik.

3.1. számú táblázat – Jövedelmi helyzet
Év	Az SZJA adófizetők száma	Az SZJA adófizetők közül a 0-1 millió forintos jövedelemsávba tartozók
	az állandó népesség %-ában (TS 059)	az állandó népesség %-ában (TS 060)
2016	48,52	49,47
2017	48,45	46,34
2018	47,58	42,64
2019	46,74	35,52
2020	45,51	38,89
2021	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar

A lakosság jövedelmi helyzete a 2016-os évtől folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ennek releváns oka, hogy az aktív keresők nagyvárosokban helyezkednek el a munkaerőpiacon.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

1. foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzete;

Az álláskeresők száma ötödével csökkent, ennek oka, hogy Putnok városa nagy hangsúlyt fektet az át- és továbbképzésekre, ennek okán sikeresen sikerült hiányszakmákat feltérképezni, oktatni és a végzettség megszerzésével állást biztosítani közel száz főnek.

3.2. 1. számú táblázat – Munkanélküliségi ráta nemek szerint
Év	Nyilvántartott álláskeresők aránya az állandó népességben a 15-64 évesek körében
	Férfiak aránya (TS 033)	Nők aránya (TS 034)	Összesen
2016	8,85	6,95	7,90%
2017	9,42	7,55	8,49%
2018	8,90	7,93	8,42%
2019	8,93	8,65	8,79%
2020	11,52	10,63	11,08%
2021	8,87	9,61	9,24%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A munkanélküliségi rátában pozitív változás figyelhető meg a 2021-es évben, ennek oka új munkahelyek létesülése a településen.

3.2.2. számú táblázat – Nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportok szerint
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen	Év	2016	2017	2018	2019	2020	2021
	Fő összesen	376	398	390	406	504	416
20 éves, vagy az alatti (TS 037)	Fő	32,00	45,00	25,00	28,00	30,00	33,00
	%	8,51%	11,31%	6,41%	6,90%	5,95%	7,93%
21-25 év (TS 038)	Fő	66,00	53,00	78,00	55,00	76,00	52,00
	%	17,55%	13,32%	20,00%	13,55%	15,08%	12,50%
26-30 év (TS 039)	Fő	50,00	45,00	49,00	51,00	67,00	40,00
	%	13,30%	11,31%	12,56%	12,56%	13,29%	9,62%
31-35 év (TS 040)	Fő	32,00	34,00	40,00	34,00	49,00	38,00
	%	8,51%	8,54%	10,26%	8,37%	9,72%	9,13%
36-40 év (TS 041)	Fő	36,00	44,00	28,00	42,00	59,00	41,00
	%	9,57%	11,06%	7,18%	10,34%	11,71%	9,86%
41-45 év (TS 042)	Fő	40,00	43,00	38,00	37,00	52,00	47,00
	%	10,64%	10,80%	9,74%	9,11%	10,32%	11,30%
46-50 év (TS 043)	Fő	36,00	46,00	31,00	41,00	46,00	40,00
	%	9,57%	11,56%	7,95%	10,10%	9,13%	9,62%
51-55 év (TS 044)	Fő	34,00	32,00	26,00	40,00	36,00	41,00
	%	9,04%	8,04%	6,67%	9,85%	7,14%	9,86%
56-60 év (TS 045)	Fő	32,00	32,00	43,00	43,00	40,00	27,00
	%	8,51%	8,04%	11,03%	10,59%	7,94%	6,49%
61 éves, vagy afeletti (TS 046)	Fő	18,00	24,00	32,00	35,00	49,00	57,00
	%	4,79%	6,03%	8,21%	8,62%	9,72%	13,70%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.3. számú tábla – A 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya
Év	180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (TS 057)	Nők aránya a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresőkön belül (TS 058)
	%	%
2016	26,86	60,40
2017	37,69	52,67
2018	37,44	54,11
2019	46,55	52,38
2020	53,17	48,88
2021	52,64	51,60
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2. alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága;

Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottságának száma a 2020-as évektől nő, ennek oka szintén a képzésekben rejlik, a be nem fejezett általános iskolai tanulmányok folytatására megszervezett programmal, felzárkóztató képzéssel, majd a képzés befejezése után munkalehetőséggel.

3.2.4. számú táblázat – Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint
Év	Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők száma összesen (TS 052)	Regisztrált munkanélküliek/nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
		8 általánosnál alacsonyabb végzettség (TS 036)		Általános iskolai végzettség (TS 035)		8 általánosnál magasabb iskolai végzettség
	Fő	Fő	%	Fő	%	Fő	%
2016	376	57	15,16%	175	46,54%	144	38,30%
2017	398	61	15,33%	175	43,97%	162	40,70%
2018	390	53	13,59%	190	48,72%	147	37,69%
2019	406	54	13,30%	213	52,46%	139	34,24%
2020	504	51	10,12%	267	52,98%	186	36,90%
2021	416	39	9,38%	216	51,92%	161	38,70%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Az alacsony iskolai végzetséggel rendelkező munkanélküliek számának csökkenése jelentős mértékben annak köszönhető, hogy képzések során nyolc általános végzettséget szereztek és el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon.

3. közfoglalkoztatás, közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra történő átlépés lehetőségei;

A közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés lehetőségei minimálisak, a program eredeti célját teljes mértékben nem sikerült megvalósítani.

3.2.5. számú táblázat – Foglalkoztatáspolitika
Év	Aktív foglalkoztatás-politikai eszközökkel támogatottak száma (TS 050)	Közfoglalakoztatottak száma (TS 055)
	Fő	(éves átlag – fő)
2016	758	746
2017	636	622
2018	561	508
2019	472	418
2020	444	362
2021	361	332
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A közfoglalkoztatásban résztvevők száma dinamikusan csökken, ez azzal függ össze, hogy integrálódtak a szabad munkaerőpiacra.

4. a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői; közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok;

A munkanélküliek egyes ellátási formáit tekintve a jövedelempótló támogatásban részesülők száma folyamatosan csökken, folyamatosan nő viszont a rendelkezésre állási támogatásra jogosult munkanélküliek száma.

Kedvezőtlenül magas a szakmával nem rendelkezők száma, az általános iskolai, ill. ettől alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. A szakképzettséggel rendelkezők esetében a szakmaváltás lehetősége, a mobilitás hiánya biztosít kis mozgásteret. Többségben vannak a közép-, ill. idősebb generációhoz tartozók. A közfoglalkoztatás az összes elhelyezkedéshez viszonyítva meghatározó, a térség néhány településén az egyetlen foglalkoztatási lehetőségként jelenik meg.

Ebben a környezetben fontos feladat a komplex foglalkoztatási célprogramok kidolgozása, a munkahelyteremtések elősegítése, ösztönzése. Ezen túlmenően fontos szerepet kell hagyni a szociális foglalkoztatásnak (közfoglalkoztatás, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, pályakezdők foglalkoztatása) is. A Putnoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségére az álláskeresők, a nem nyilvántartott munkát keresők és szolgáltatást kérők is rendszeresen járhatnak elhelyezkedéssel kapcsolatos információk megszerzése, a közvetítés és az esetleges foglalkoztatási támogatásba kerülés céljából. Ehhez az álláskeresők a jogszabály által útiköltség-térítést kapnak. A foglalkoztatás esélyeihez való hozzáférést segíti az folyamatosan fennálló tanácsadás és információs szolgáltatás. Minden megjelenéskor (bármiféle célból) elsődleges szempont, hogy az ügyintézők igyekeznek az illetőnek megfelelő állásokat áttekinteni és felajánlani. Ezen kívül az információszolgálatnál az aktuális elhelyezkedési tájékoztatást minden betérő (akár nem álláskereső is) megkaphatja, illetve megkapja

Nagy előnyt jelent a munkakeresők számára, hogy több építőiparral foglalkozó vállalkozó alkalmazza őket a települési felújítások, építőipari jellegű munkák során. Megkönnyítette a munkavállalásukat, hogy a miskolci székhelyű Robert Bosch Energy and Body Systems Kft szerződéses buszjáratokkal segíti munkavállalóit a munkahelyre való közlekedésben, több embert segítve ezzel tartós és folyamatos munkavégzéshez.

5. fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük;

A pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának száma az elmúlt 5 éves időszakot tekintve állandó. Településünkön a 18-29 éves korosztályban magasabb a férfiak aránya, ugyanezt a korosztályt vizsgálva a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők összetételében szintén a férfiak aránya nagyobb.

Jelentős tehát a férfi többlet, a viszonylag fiatal, szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező életkori összetétel, az alacsony iskolázottsági, szakképzettségi szint, a magas és folytonosan emelkedő regisztrációs idő és az erősen hanyatló munkavállalási hajlandóság. Harmadik generáció nő fel úgy, hogy a családban nincs rendszeres munkavállaló, ezáltal a szegénység újratermelődik. A kialakuló kritikus helyzetet nehezíti, hogy a településen a lakosság mintegy egyharmadát kitevő roma kisebbség körében alacsony a képzettségi szint, emiatt nagyobb mértékű a munkanélküliség. A Putnoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség illetékességi területén is működik az „Első munkahely garancia” program. Cél a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, ami a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. A program elősegíti a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlás biztosítását is azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók aktív életpályája alatt megszerzett széles körű tapasztalat és szaktudás átadására is.

3.2.6. számú táblázat – Pályakezdő álláskeresők száma
Év	Nyilvántartott álláskeresők száma (TS 052)	Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (TS 053)
	Fő	Fő
2016	376	45
2017	398	35
2018	390	33
2019	406	34
2020	504	44
2021	416	39
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

6. munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése, szakképzéshez, felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok;

A munkaerő-piaci integrációt térségünkben a Putnoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség koordinálja. A munkanélküliek a Munkaügyi Kirendeltség által szervezett képzéseken vehetnek részt. A legtöbb képzés valamilyen szakma elsajátítására, nyelvi képzésre valamint az általános iskolai tanulmányok befejezésére irányul.

7. mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása;

A mélyszegénységben élők számát az aktív korúak ellátásában részesülők számának felhasználásával lehet megbecsülni. Az önkormányzati foglalkoztatás javarészt a közfoglalkoztatási programokon keresztül valósul meg. Az önkormányzat és intézményei bonyolítják le a közfoglalkoztatás jelentős részét, amelynek keretében aktív korúak ellátásában részesülők foglalkoztatása történik.

8. hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén;

A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál éreztetheti hatását. A foglalkoztatás és a munkaerőpiacon hátrányos megkülönböztetés több esetével találkozhatunk. (pl. roma, kisgyermekes szülő, fogyatékos…)

A munkáltató feladata, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen a hátrányos megkülönböztetés ellen.

9. digitális ismeretek megszerzésének és hozzáférésének lehetőségei.

A digitális szakadék csökkentése céljából, informatikai szakemberek vezetésével sikerült tanfolyamokat indítani, melynek segítségével sikerült a lakosság egy részének informatikai készségét fejleszteni. A város területén belül információs pontok kerültek kihelyezésre.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

3.3. 1. számú táblázat – Passzív foglalkoztatás-politikai eszközök – Álláskeresők ellátásai I.
Év	Nyilvántartott álláskeresők száma (TS 052)		Álláskeresési ellátásban részesülő nyilvántartott álláskeresők száma (TS 047)
	Fő	15-64 év közötti népesség %-ában	Fő	Nyilvántartottak %-ában
2016	376	8,80%	69	18,35%
2017	398	9,39%	73	18,34%
2018	390	9,26%	89	22,82%
2019	406	9,73%	99	24,38%
2020	504	12,39%	96	19,05%
2021	416	10,25%	88	21,15%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2008-tól 2010-ig hirtelen nagy növekedést mutat, majd a 2011- 2012. években a felére csökkent a számuk. A munkanélküliek több mint a fele foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül.

Munkaerő-piaci szolgáltatások

Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők:

a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása,

b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,

c) munkaközvetítés.

Álláskeresők támogatása

A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti.

A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén.

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. § -a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében.

A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató.

Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek.

Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén.

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint.

A szociális ellátórendszer legfontosabb feladata a szociális szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, a minőség garantálása, amely hosszú évekre meghatározza a szociálpolitikai teendőket. Elsődleges szempont ennek végrehajtásakor a szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben lévők segítése, a körülményekhez, lehetőségekhez képest az életminőség javítása, szinten tartása. Ehhez elengedhetetlen a jól célzott és magas színvonalú segélyezési rendszer.

Az időseket is támogató ellátórendszer pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat különít el.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány
Év	Lakásállomány (db) (TS 073)	Épített lakások száma (TSv 077)	Épített lakások száma 1000 lakásra (TS 078)	1-2 szobás lakások aránya (TS 076)	A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (TS 074)	A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (TS 075)
	db	db	db	%	%	%
2016	2549	0	0,00	59,91	69,36	82,27
2017	2549	0	0,00	59,91	68,81	78,42
2018	2549	0	0,00	59,91	70,34	80,07
2019	2554	5	1,96	59,79	70,40	80,07
2020	2554	0	0,00	59,79	69,81	79,91
2021	2550	0	0,00	59,73	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

Putnokon 2602 db az önálló háztartások száma, ebből 450 db lakás távfűtéses, összkomfortos. Ez utóbbiakat a bánya fénykorában építették, ezek többsége ma társasházként magántulajdonban van. A többi háztartás többsége önálló családi ház. Az egy lakásra jutó népesség 3,6 fő. Az utóbbi években a kedvezőtlen társadalmi viszonyok miatt, a munkahelyek elvesztése miatt a lakásépítés leállt.

Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya:	82 % – ivóvízvezeték hossza 45 km
Csatornahálózatba bekötött lakások aránya:	54 %
Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya:	50 %
Gázvezeték kiépítettsége	95 %
Burkolt, portalanított utak aránya:	98 %
Kábeltelevízió, helyi televízióadó:	van
Forrás: Putnok város városfejlesztési stratégiája

Putnok város integrált városfejlesztési stratégiája (IVS) 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város gazdaságfejlesztési programjára és hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Külön Anti-szegregációs Terv (ASZT) fejezetet tartalmaz, mely dokumentumrész elemzi a települést esélyegyenlőségi szempontból releváns csoportjai szerint, az alacsony státuszú lakosság településen belüli elhelyezkedését

b) szociális lakhatás
Kevés az önkormányzati tulajdonban maradt bérlakások száma, újak nem épülnek. A legutóbbi felülvizsgálat óta lényegi változás nem történt a szociális lakhatást tekintve, jelenleg pályázati lehetőségeket kihasználva a 2020-es évben erre irányuló változások történtek szociális lakások felújításával, fecskelakások kialakítása pályázati erőforrásokból.

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

A településen nem jellemző a nem lakáscélú ingatlanokban történő lakhatás.

d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság
A szakemberek elmondása alapján a településen hajléktalan személy továbbra sincs, a lakcímükről kijelentkezetteket, otthonukat elveszítőket a rokoni kapcsolatok, a szociális háló segíti, és problémájuk megoldott. Időszakosan, a téli hónapokban jelentkezik az elégtelen lakhatási körülmények miatt ilyen jellegű probléma.

e) lakhatást segítő támogatások

3.4.3. számú táblázat – Lakhatást segítő támogatások
Év	Települési támogatásban részesítettek száma (pénzbeli és természetbeni) (TS 136)	Egyéb önkormányzati támogatásban részesítettek száma (TS 137)
	Fő	Fő
2016	n.a.	n.a.
2017	n.a.	1 143
2018	n.a.	1 106
2019	n.a.	132
2020	n.a.	145
2021	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar

A mindennapi létfenntartás mellett a lakás fenntartására fordított kiadások már igen megterhelőek a családok számára. A terhek enyhítését szolgálja az Szt. felhatalmazása alapján a helyi rendelettel biztosított Lakhatási Települési Támogatás.

f) eladósodottság

Településünkön is komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Számukról nem áll rendelkezésünkre adat, ennek felderítése lehet az egyik jövőbeni feladat.

Nem áll rendelkezésre adat a külterületi lakások közműellátásáról.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

A lakhatási helyzetkép megértéséhez szükséges a következő fogalmak meghatározása:

Belterület: a település zárt beépített része, külterület a település zártan beépített részén kívüli szórványlakóhelyek (majorsági épületek, tanyák, puszták, külterületi lakott helyek)

Szegregált lakóterület: ahol egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok (főleg etnikai csoportok tagjai) egy adott településrészen belül elkülönülnek.

Szegregátumnak nevezzük azokat a földrajzilag egybetartozó és elhatárolható területeket, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves korosztály) belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot.

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz

való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

A telepszerű részek területi lehatárolása (KSH adatközlése alapján):

I. Vasút – Határ út – Sajó út – Szkala Bertalan u. – Serényi László tér – Andrássy Dénes út -Ady Endre út – Petőfi Sándor út által lehatárolt terület

II. Serényi Béla út – településhatár – Tompa Mihály út – Mikszáth Kálmán út – folyó által lehatárolt terület

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

Lényegi kérdése a 2022-es népszámlálási adatok függvényében a szegregrátumok felülvizsgálata, átvizsgálása.

Az 1. területen élők száma 1.077 fő, az aktív korúak aránya a területen 54,7%. Az aktív korúaknak 64%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az aktív korúak körében a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 82,9%. E kettő arányszámból kiszámítható az alacsony státuszú lakosok aránya az aktív korú lakosság körében: 59,8%. A foglalkoztatottak aránya alacsony: 16,2%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 72,7%.

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

A településen folyó, anti-szegregációs fejlesztések, projektek:

A város az elmúlt években többször pályázott és nyert, illetve folyamatosan pályázik, amely projekteknek célja az anti-szegregációs prioritások irányába mutatnak.

Leromlott városi területek rehabilitációja – A régi “Bányatelep” rekonstrukciója, TOP-4.3.1-15-BO1- 2018-00015

Zöld város kialakítása – Fedett piaccsarnok kialakítása és a Bányász Művelődési Ház felújítása Putnokon, TOP-2.1.2-15-BO1-2018-00024

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Putnokon, TOP-5.2.1-15- BO1-2016-0000

Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Putnokon, TOP-3.1.1-15-BO1-2016-00019

Humán szolgáltatások fejlesztése Putnok központtal, EFOP-1.5.3-16-2017-00109

Gyermekesély program megvalósítása Putnok járásban, EFOP-1.4.2-16-2016-00031

Putnok járásban megvalósuló gyermekesély program infrastruktúrális hátterének kiépítése, EFOP-2.1.2- 16-2018-00097

Foglalkoztatási együttműködések támogatása Nyugat-Borsodban, TOP-5.1.2-15-BO1- 2016-0000

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Putnokon, TOP-5.2.1-15-BO1-2016-00003

Kulturális Intézmények a köznevelés eredményességéért Putnokon, EFOP-3.3.2-16-2016- 00124

Putnok Város gazdaságélénkítése, helyben megtermelt termékek piacra jutásával, TOP-1.1.3-15-BO1-2016-00020

Védőnői szolgálat fejlesztése Putnokon, TOP-4.1.1-15-BO1-2016-00055

Putnok város tálaló konyháinak fejlesztése, konyhai gépek, eszközök, bútorok beszerzésével, VP-6-7.2.1-7.4.1.3-17

Önkormányzati épületek korszerűsítése megújuló energia felhasználásával Putnokon II., TOP-3.2.1-16-BO1-028-00132

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

3.6.1. számú táblázat – Egészségügyi ellátás
Év	Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma (TS 107)	Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma (TS 106)	A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma (TS 108)	Gyógyszertárak és fiókgyógyszertárak száma (TS 110)	Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (alanyi és normatív alapon kiadott) (TS 133)	Ápolási díj, alanyi jogon: támogatásban részesítettek évi átlagos száma (TS 135)
	db	db	db	db	Fő	Fő
2016	7	0	0	2	n.a.	n.a.
2017	7	0	0	2	494	61,62
2018	7	0	0	2	560	60,01
2019	7	0	0	1	545	31,63
2020	7	0	0	1	501	29,42
2021	6	0	0	1	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar Jelenleg két háziorvosi körzetet helyettesítésben látnak el a háziorvosok, két fő háziorvos nyugállományú életkorú. A szakellátások közül szakorvos hiányában többet meg kellett szüntetni.

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

A szociális és egészségügyi intézményrendszer:

Az egészségügyi, szociális ellátás feladatait – Putnok Város Önkormányzata által fenntartott – Putnoki Humán Szolgáltató Központ látja el:

1. Egészségügy:

• háziorvosi szolgálat

• védőnői szolgálat

• szakorvosi ellátások: belgyógyászat, ideggyógyászat, csecsemő és gyermekgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat,

• kiegészítő alapellátás: labor, fiziotherápia, gyógymasszázs, gyógytorna

2. Tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos idősek otthona/Putnoki Humán Szolgáltató Központ Vigyázó Kezek Idősek Otthona/

3. Támogató Szolgálat

4. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

5. Család- és Gyermekjóléti Központ

6. Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása

7. Nappali szociális ellátás: Idősek Klubja,

8. Biztos Kezdet Gyerekház

Társulási fenntartás alatt van:

1. Házi segítségnyújtás

2 . Szociális étkeztetés

A Putnoki Humán Szolgáltató Központ 14 telephelyen működő intézményegységből áll:

Egészségház, PHSZK Vigyázó Kezek Idősek Otthona, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat , Holló László Galéria, Gömöri Múzeum, PHSZK Városi Könyvtár, Városi Sportcsarnok és Közösségi Tér, Váradi Béla Sportközpont, Biztos Kezdet Gyerekház, Gömöri Mintakonyha, Serényi László Általános Iskola – tálalókonyha, Péczeli József Általános Iskola – tálalókonyha, Vendégház és Közösségi Tér, Tompa Mihály Közösségi Ház,

Egészségház felépítése:

• 6 háziorvosi körzettel, 3 fogorvosi körzettel

• 7 szakellátással

• 2 kiegészítő alapellátással

• 6 védőnői körzettel

Feladatuk: a város és 8 környező település egészségügyi ellátása. Személyi feltételnél 100 %-os a képesítettségi arány. A lakosság számára segítséget jelent a fizikoterápiás ellátás, a gyógymasszázs, és a laboratórium működtetése, a vérminta helyben történő levétele és az eredmény helyben történő átvétele.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés

A gyermekek részére a prevenciós és szűrőprogramokat az óvónők és a védőnői szolgálat szervezi, felnőttek részére a közeli településen, illetve a megyeszékhelyen (Ózd, Miskolc) megoldott.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés
A fejlesztő és rehabilitációs ellátás a nevelési-oktatási intézmények keretén belül megoldott.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

Általánosan elmondható, hogy a közétkeztetés minőségében, mennyiségében összhangban áll az egészséges táplálkozás irányelveivel. A város vezetésének az előző HEP megfogalmazott célja, a közintézmények konyháiban az egészséges táplálkozás megjelenítése, saját termelésű, egészséges élelmiszerrel való ellátása, megvalósult.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

Az Önkormányzat igyekszik gondoskodni a település lakossága egészséges életfeltételeinek biztosításáról. Ehhez az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények lakosság számára történő délutáni, esti órákban, hétvégi, tanítási szünidei minél szélesebb körében történő igénybevételével biztosítja. Szabadidősport tevékenységre az Önkormányzat biztosítja a Sportcsarnokot, sportpályát, műfüves pályát. Legjellemzőbb szabadidősport tevékenységek a településen a futball. A településen működő nagyobb egyesületeket az önkormányzat anyagilag is támogatja. 2017 –ben átadásra került a Putnoki Tanuszoda, amely magas szakmai színvonalon, gyönyörű környezetben fogadja szervezetten a helyi és járási általános iskolák tanulóit úszásoktatásra. A szervezett úszásoktatáson túl, minden nap biztosított a közönségúszás is.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

A Putnoki Humán Szolgáltató Központ önálló szervezeti egysége.

Telephelye: Putnok, Tompa M. út 33. sz. Az 1993. évi III. törvény alapján látja el feladatait, a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat biztosít Putnokon, és a járásban lévő huszonnégy településen.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

A szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

A szociális és egészségügyi ellátórendszeren belül pozitív diszkrimináció nem érvényesül településünkön.

1. drogprevenciós szolgáltatások;

A helyi rendőrőrs szakembereinek közreműködésével a Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársai iskolai osztályfőnöki óra keretein belül tartanak drogprevenciós előadásokat a város általános és középiskoláiban.

3.6.2. Népkonyha
Év	Népkonyhán kiosztott ételadagok száma (db)
2016	n.a.
2017	n.a.
2018	n.a.
2019	n.a.
2020	n.a.
2021	n.a.
Forrás: Önkormányzati adat.

Putnok város nem működtet népkonyhát.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

3.7.1. számú táblázat – Intézményi ellátottság (2019)
Tornateremmel, tornaszobával ellátott köznevelési intézmények száma (intézmény székhelye szerint) (TS 102)	Sportcsarnok, sportpálya léte (TS 103)	A települési könyvtárak kikölcsönzött egységeinek száma (TS 104)	Közművelődési intézmények száma (TS 105)
db	van/nincs	db	db
4	igen	35 402	1
Forrás: TeIR, KSH Tstar

1. közösségi élet színterei, fórumai:

• Sajó-Rima Eurorégió határon átnyúló együttműködés (14 Önkormányzat és 3 kistérségi társulás hozta létre az Európai Unió ajánlásának megfelelően) nemzetek közötti integráció elmélyítése céljából.

• Gömöri Önkéntes Tűzvédelmi és Katasztrófavédelmi Egyesület (a tűzvédelmi feladatok ellátását az önkormányzat költségvetéséből támogatja)

• Putnok Városi Sportegyesület (a sportcélokat és feladatokat önkormányzat költségvetéséből támogatja)

• Putnoki és Térsége Társulás

• Bányász Nyugdíjas Szakszervezet

• Putnoki Nyugdíjas Egyesület

• Mozgáskorlátozottak Egyesületének Putnoki Csoportja

• Helyi Roma Nemzetiségii Önkormányzat (a működéssel összefüggő pénzügyi
  adminisztrációs és érvényesítési feladatok ellátása.)

– Putnok Városért Egyesület

– Gömör-Bábolna Gazdaképző és Térségi Agrárfejlesztő Központ

– Gömör Polgárőr Egyesület

– Gömöri Népfőiskolai Egyesület

– Putnok Ifjúságáért Alapítvány

– Putnok Közbiztonságáért Alapítvány

Dubicsány Község Önkormányzatával együttműködési megállapodás:hatósági- igazgatási és pénzügyi-igazgatási feladatok térítés ellenében történő ellátása.

A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere:

Putnok Város kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

Testvérvárosai:

Tornalja (Szlovákia), Tiszolc (Szlovákia), Ludgeřovice (Cseh Köztársaság), Nowy Żmigród (Lengyelország), Fécamp (Franciaország). Ezen kívül tagja a Putnok és Térsége Társulásnak, továbbá a Sajó-Rima Eurorégión keresztül nemzetközi kapcsolatait is sikerrel építi és gondozza.

b) közösségi együttélés jellemzői, konfliktuskezelési megoldások;

A közösségi együttélést a harmonikusság jellemzi, a kiterjed szociális háló és szociális ellátórendszer, valamint a jelzőrendszeri sikeres együttműködés okán a felmerülő kisebb

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai;

Putnok lakosságára az utóbbi időszakban jellemzővé vált a szervezett adományozás, az önkéntes munka jelenléte. Jellemzővé vált ez magánkezdeményezésekre, óvodai alapítványra, kisebb baráti közösségre. A sars covid 19 megjelenésével a segítő kapcsolatok száma megnőtt, a társadalmi felelősségérzés növekedett, ennek hatása most is érezhető. Elsősorban beteg gyermekek megsegítésére, valamint hátrányos helyzetű családok krízishelyzeteinek kezelésére. szerveznek adományozást főként kulturális programok keretein belül. A jövő feladata a civil szervezetekhez, egyesületekhez, klubokhoz való tartozás erősítése az ilyen jellegű tevékenységekkel.

d) a helyben élő nemzetiségek kulturális sokszínűségének bemutatása és kulturális identitásuk megőrzésének lehetőségeire jelenleg nincs lehetőség, nem érkezett ilyen igény a város vezetősége felé

e) helyi lakossági önszerveződések jelenleg felmérési szakaszban vannak, civil kezdeményezések megtalálhatók krízishelyzetben lévő lakosok megsegítésére, leginkább a Putnok Városért Egyesület keretein belül.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
Hiányos az adatgyűjtés a társadalmi esélyegyenlőséget érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken	Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett szükséges bővíteni az információs partnerséget az általuk működtetett közszolgáltatásokról.
A családok megélhetése és mindennapjai nehezítettek a felmerülő anyagi nehézségeik miatt.	Az önkormányzatnak továbbra is törekednie kell arra, hogy a közmunkák során értékteremtő közmunka működjön.
A foglalkoztatás esetében nehézséget jelent a munkahelyek alacsony száma.	Az Önkormányzat továbbra is foglalkoztatja közmunkában alkalmazható dolgozókat
A másodlagos munkaerőpiacról nehezített az elsődleges munkaerőpiacra csatlakozni.	Jó gyakorlatok követése példa lehet minden munkáltató számára.
A romák alkalmazásának aránya iskolai végzettség hiányában alacsony az önkormányzat intézményeinél.	Együttműködési megállapodások kötése, felnőttoktatás, felzárkóztató programok.
Romaellenesség, esetleges előítéletesség.	Kisebbségeket védő értékek érvényesülése társadalmi szolidaritást, a többség és a romák közötti hatékony együttműködést

 

1. 1. 4. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek

4.1. számú táblázat – Gyermekkorú népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint (2.számú táblázatból)
Korcsoport	Fő			Az állandó népességből a megfelelő korcsoportú nők és férfiak aránya (%)
	Férfiak	Nők	Összesen (TS 003)	Férfiak (TS 005)	Nők (TS 007)
	Fő	Fő	Fő	%	%
Állandó népesség száma (férfiak TS 004, nők TS 006)	3 367	3 542	6909	48,73%	51,27%
0-2 évesek (összes száma TS 008, aránya TS 009)			280	4,05%
0-14 éves (férfiak TS 010, aránya TS 011; nők TS 012, aránya TS 013)	627	691	1318	9,08%	10,00%
15-17 éves (férfiak TS 014, aránya TS 015; nők TS 016, aránya TS 017)	139	148	287	2,01%	2,14%
Forrás: TeIR, KSH Tstar

a, Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont)

A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekvédelembe vétele a gyermekvédelmi alapellátás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyermeket védelembe veszi a Család- és Gyermekjólét Központ bevonásával hatósági intézkedés során.

Sajnálatos tény, hogy a veszélyeztetett kiskorúak száma évről-évre dinamikusan növekszik, ennek okán egyre több a védelembe vett gyermek, több esetben kellett gyermekeket ideiglenesen kiemelni családjából és gyermekvédelmi szak ellátásban elhelyezni.

4.1.1. számú táblázat – Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek
Év	Védelembe vett kiskorú gyermekek száma (TS 116)	Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma (TS 115)
	Fő	Fő
2016	25	n.a.
2017	67	n.a.
2018	67	n.a.
2019	66	131
2020	46	147
2021	67	173
Forrás: TeIR, KSH Tstar

b, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, valamint

A gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma követi a növekvő tendenciát, 2021-ben 100 gyermekkel több részesült gy ermekvédelmi támogatásban

4.1.2. számú táblázat – Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek
Év	Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (TS 111)
	Fő
2016	n.a.
2017	1 092
2018	1 018
2019	995
2020	966
2021	1 068
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

c, a gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők helyzete;

Települési támogatásban részesíthető az a gyermek, ill. fiatal felnőtt, az a gyermekes család, vagy kérelmező, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartást veszé lyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

4.1.3. számú táblázat – Árvaellátás
Év	Árvaellátásban részesülő férfiak száma (fő) (TS 065)	Árvaellátásban részesülő nők száma (fő) (TS 066)	Árvaellátásban részesülők összesen
	Fő	Fő	Fő
2016	64	43	107
2017	61	44	105
2018	58	36	94
2019	48	32	80
2020	47	37	84
2021	n.a.	n.a.	–
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

1. ingyenes vagy kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők jellemzői

 

Nem rendelkezünk erre vonatkozó új információval a 2020-2022 évre vonatkozóan.

 

 

4.1.4. számú táblázat – Kedvezményes óvodai – iskolai juttatásokban részesülők száma (A táblázat kitöltése és elemzése opcionális.)
Év	Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda	Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam	50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam	Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma	Óvodáztatási támogatásban részesülők száma	Nyári étkeztetésben részesülők száma
	Fő	Fő	Fő	Fő	Fő	Fő
2016	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2017	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2018	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2019	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2020	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2021	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	136
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

2. magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek helyzete;

Nem rendelkezünk erre vonatkozó információval

 

3. állampolgársággal rendelkező, illetve magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldről visszatért, hátrányos helyzetű családban élő gyerekek jellemzői.

Nem rendelkezünk erre vonatkozó információval

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

A szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek esélyegyenlősége biztosított, hátrányos szociális helyzetük ellenére is.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

1. védőnői ellátás jellemzői: Putnok településen jelenleg 5 védőnői körzetben főállásban tevékenykednek védőnők, üres státusz nincs. Az ellátott települések száma 9. Egy védőnő 200 fő gyermek ellátását végzi.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
Év	Betöltött védőnői álláshelyek száma (TS 109)	0-3 év közötti gyermekek száma	Átlagos gyermekszám védőnőnként
	db	Fő	Fő
2016	6	n.a.	–
2017	11	n.a.	–
2018	6	n.a.	–
2019	6	n.a.	–
2020	6	n.a.	–
2021	n.a.	n.a.	–

2. gyermekorvosi ellátás jellemzői: Putnokon egészségügyi alapellátást hat háziorvosi körzetben öt háziorvos látja el az önkormányzattal kötött szerződés alapján területi ellátási kötelezettséggel vállalkozási formában. Betöltetlen praxis a településen nincsen. A fogorvosi alapellátás szintén biztosított, három fogszakorvos látja el a feladatot, akik végzik az iskolafogászattal kapcsolatos teendőket is. A gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférése heti 2 órában megoldott.

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás
Év	Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma (TS 107)	Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma (TS 106)	A házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma (TS 108)	Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma	Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
	db	db	db	Fő	Fő
2016	7	0	0	n.a.	n.a.
2017	7	0	0	n.a.	n.a.
2018	7	0	0	n.a.	n.a.
2019	7	0	0	n.a.	n.a.
2020	7	0	0	n.a.	n.a.
2021	6	0	0	n.a.	n.a.

c) 0-7 éves korúak speciális ellátása

A korai fejlesztés a B-A-Z megyei Pedagógiai Szakszolgálat Putnoki Tagintézménye keretein belül valósítható meg. A 0-7 éves korosztály speciális ellátása helyben biztosított. A szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb nyolcéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. Az óvodában egy gyógypedagógus van.

4. Hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása

A gyermekjóléti alapellátások közül a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ látja el a településen. Biztos Kezdet Gyerekház és Közösségi Ház működik a városban, valamint Gyerekesély Program. A szolgáltatások mindegyike a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, esélyegyenlőségét tűzte ki céljául. A gyermekjóléti szolgáltatásokat 2021 évben 250 gyermek vette igénybe. A fejlesztő és rehabilitációs ellátás a nevelési-oktatási intézmények keretén belül megoldott. A Család- és Gyermekjóléti Központ keretein belül 2021 évben pszichológiai tanácsadás igénybevételére is volt lehetőség, 18 fő ellátására volt lehetőség, 102 alkalommal.

e)Gyermekek napközbeni ellátásai, bölcsődei ellátás;

A Gyvt. 41. § (1) értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

Biztosított továbbá az, hogy az intézményekben az arra jogosultak igénybe vegyék az ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetést. A táblázatból látszik, hogy az óvodában évről-évre nő az ingyenes étkezők száma, mely magyarázható a gyermeklétszám. A Soldos Emília Óvodában és Bölcsődében 2 bölcsődei csoportban, összesen 24 bölcsődés korú gyermek ellátását biztosítják.

4.3.3. a.) számú táblázat – Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
Év	Működő, önkormányzati bölcsődei férőhelyek száma	Önkormányzati bölcsődébe beírt gyerekek száma
	db	Fő
2016	n.a.	n.a.
2017	n.a.	n.a.
2018	n.a.	n.a.
2019	n.a.	n.a.
2020	n.a.	n.a.
2021	n.a.	n.a.
Forrás: Önkormányzati és intézményi adatgyűjtés

4.3.3. b.) számú táblázat – Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
Év	Működő munkahelyi bölcsődei férőhelyek száma (TS 126)	Munkahelyi bölcsődébe beírt gyerekek száma (TS 122)	Működő családi bölcsödei férőhelyek száma (TS 125)	Családi bölcsődébe beírt gyerekek száma (TS 121)	Működő mini bölcsődei férőhelyek száma (TS 127)	Mini bölcsődébe beírt gyerekek száma (TS 123)	Működő (összes) bölcsődei férőhelyek száma (TS 124)	Bölcsődébe (összes) beírt gyermekek száma (TS 120)
	db	Fő	db	Fő	db	Fő	db	Fő
2016	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2017	0	0	0	0	8	0	0	0
2018	0	0	0	0	8	8	0	0
2019	0	0	0	0	8	8	0	0
2020	0	0	0	0	0	0	24	21
2021	0	0	0	0	0	0	24	19
Forrás: TeIR, KSH Tstar

f)gyermekvédelem;

A feladat ellátását az 1997. évi XXII. Tv. (A gyermekek védelméről) 89.§ alapján, valamint a 15/1998.(IV.30.) NM rendeletben meghatározott képesítésekkel rendelkező szakképzett dolgozókkal végzi.. A gyermekek érdekeit védő, speciális, személyes szolgáltatás. A gyermekjóléti alapellátások célkitűzése a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése és a családban történő nevelkedésének elősegítése.

Tevékenysége: szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatok végzése.

Feladatát, a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési- oktatási intézményekkel összehangoltan látja el. Minden látókörébe tartozó gyermek és családja részére segítséget nyújt, de megkülönböztetett figyelmet fordít a veszélyeztetett gyermekekre, így elsősorban a szociálisan rászorult családok és gyermekeik részére, részben mentálhigiénés szolgáltatást, részben tanácsadás, segítségnyújtás ügyintézésben, továbbá szabadidős tevékenységeket, nyári tábort szervez kisiskolás korú gyermekek részére. Veszélyeztetettséget észlelő -és jelzőrendszer működtetése során a szakemberek között szinte már napi szintű kapcsolattartás, folyamatos információcsere alakult ki. A veszélyeztetett gyermekeknél hatósági intézkedést kezdeményez, valamint családgondozást végez alapellátásban és hatósági védelembe vétel esetén egyéni, személyre szabott gondozási- nevelési terv alapján.

A szolgáltatás kihasználtsága magas, a településeken lévő oktatási-nevelési intézményekben egyre gyakrabban előforduló és egyre súlyosabb magatartási, tanulási, gyermekintézménybe való beilleszkedési és egyéb megoldásra váró pszichés problémák miatt. A szülők is egyre többször ismerik fel a gyermekeiknél jelentkező pszichés zavarokat, így bizalommal fordulnak az intézményekhez.

 

g)krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások;

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás feladatkörébe tartozik a krízishelyzetben segítő beavatkozás egyének, és családok számára egyaránt:

• egyéni esetkezelés, családgondozás, életvezetési és mentális tanácsadás, szervezési feladatok, információnyújtás, ingyenes jogi tanácsadás, használt cikk gyűjtése és elosztása

 

h)egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

 

A gyermekek számára szabadidős és szünidei programok szervezésében településünkön kiemelkedő a Közösségi Ház, a Biztos Kezdet Gyerekház,a Gömöri Múzeum és Holló László Galéria valamint a Városi Könyvtár és Művelődési Házak tevékenysége. A szünidőben is számos programot szerveznek elsősorban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére. Évente szabadidős tábort szerveznek a szünidőben, amely változatos programokkal –mesterségek bemutatója, kézműves foglalkozások, sportversenyek, stb. – várja a gyerekeket. Az általános iskolákban a gyerekek különböző szakkörre jelentkezhetnek, sok lehetőség közül választhatnak.

 

i)gyermekétkeztetés

Biztosított, hogy az intézményekben az arra jogosultak igénybe vegyék az ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetést. A fenti táblázatból látszik, hogy az óvodában évről-évre nő az ingyenes étkezők száma, mely magyarázható a gyermeklétszám emelkedésével és az ennek hozadékaként megjelenő hátrányos/halmozottan hátrányos helyzettel.

Általánosan elmondható, hogy a közétkeztetés minőségében, mennyiségében összhangban áll az egészséges táplálkozás irányelveivel. A város vezetésének az előző HEP megfogalmazott célja, a közintézmények konyháiban az egészséges táplálkozás megjelenítése, saját termelésű, egészséges élelmiszerrel való ellátása, megvalósult. A szünidei étkeztetések igénybevétele folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.

 

1. eltérő kultúrájú, vagy a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekcsoportok közötti programok.

Nincs ilyen program, nincs rá igény.

2. hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

Nem volt példa, az egyenlő bánásmód követelménye nem sérül településünkön.

3. előnyben részesítés, hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások az ellátórendszerek keretein belül.

Gyerekesély Program Keretein belül van lehetőség a halmozottan hátrányos helyzetű igénybe vevők körében.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

a)a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátásának jellemzője: Az óvoda nyitvatartási ideje a munkában álló szülők munkaidejéhez is igazodik a szülők már reggel 6 órától vihetik a gyerekeket. Az óvodák a nyári szünetben felváltva vannak nyitva, a gyermekek ellátása igény esetén az ügyeletes óvodában megoldott.

A város helyi köznevelési feladatait társulásos megállapodás alapján is ellátja, az óvodai nevelés területén Dubicsány község óvodás korú népességét fogadja a Putnoki Soldos Emília Óvoda és Bölcsőde két telephelyen, magas színvonalon, a gyermeklétszámhoz megfelelően biztosított ellátással.

4.4. a) 1.számú táblázat – Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek
Év	Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (TS 087)	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (TS 092)	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya az óvodás gyermekeken belül (TS 093)
	Fő	Fő	%
2016	306	197	64,38
2017	287	195	67,94
2018	295	182	61,69
2019	307	32	10,42
2020	269	22	8,18
2021	n.a.	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar A 2016-os évtől folyamatosan csökken a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek száma az óvodáskorú gyermekek körében, ennek oka a korai fejlesztés, valamint az egyre sikeresebb integráció.

 

4.4. a) 2. számú táblázat – Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók
Év	Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (TS 094)	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az általános iskolai tanulókon belül (TS 095)
	Fő	Fő	%
2016	n.a.	501	62,39
2017	n.a.	488	62,48
2018	n.a.	464	63,82
2019	n.a.	101	14,29
2020	n.a.	82	11,45
2021	n.a.	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati és intézményi adatgyűjtés

A 2016-os évtől folyamatosan csökken a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek száma az iskoláskorú gyermekek körében, ennek oka az egyre sikeresebb integráció.

4.4. a) 3. számú táblázat – Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a középszintű oktatásban
Év	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma (TS 096)	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a gimnáziumi tanulókon belül (TS 097)	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók és hátrányos helyzetű szakiskolai és készségfejlesztő iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (TS 098)	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók és hátrányos helyzetű szakiskolai és készségfejlesztő iskolai tanulók aránya a tanulók számához viszonyítva (TS 099)	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű szakgimnáziumi tanulók száma (TS 100)	Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a szakgimnáziumi tanulókon belül (TS 101)
	Fő	%	Fő	%	Fő	%
2016	83	37	30	61	68	32
2017	77	36	28	56	58	23
2018	86	42	33	61	49	23
2019	22	12	14	21	18	8
2020	20	13	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2021	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 2016-os évtől folyamatosan csökken a hátrányos, halmozottan hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek száma az középiskoláskorú gyermekek körében, ennek oka az egyre sikeresebb integráció.