Putnok neve nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas.
Putnok város a történelmi Gömör, majd Gömör-Kishont vármegyében, 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik.
Hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község. 1989. március 1-től pedig újra város. Egyes feltételezések szerint már a neolit korban is lakott terület volt Putnok.
A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt.
Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút ( Miskolc-Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak.
Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal. Miklósnak minden cselekedetében a dinasztia-alapító szándékát fedezhetjük fel: 1286-ban plébániát alapít, rövidesen templomot emel, erős udvarházat épít, a család birtokainak központjává Putnokot teszi meg.
A Putnoky-család 300 éven át volt a vidék ura. Miklós halálával azonban évtizedekig tartó testvérharc kezdődött, és végül Miklós fiai az egri káptalan előtt osztozkodtak az örökségen. A család jelentős birtokokkal rendelkezett még Abaúj, Gömör, Borsod, Bihar, Zala és Pozsony megyékben is.
Putnoky (Putnoki). Ősrégi kihalt család a Rathold-nemzetségből. Első ismert őse kazai Porcs István volt, a kinek Kokos fiától a kazai Kakasok, másik fiától putnoki Miklós Wechétől a Putnokyak eredtek, a kik ma is Abauj-Torna és Borsodvármegyében laknak Putnokot 1283-ban kapták IV. Lászlótól. 1388-ban Zsigmond királytól János (László fia), Miklós (Mihály fia) László, Miklós és Péter (János fiai) pallosjogot nyertek. Birtokai: Felső-Gagy, Kázsmárk, Devecser, Büd falvakban.
Czimere: Kék mezőben ferdén álló lebegő fatörzs, két háromleveles hársfagalylyal. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
A háború a család kimerülésével ért véget 1475-ben. Eközben persze a jobbágyok szenvedtek a legtöbbet. 1349-ben Putnok lakossága is pártokra szakadt. 1388-ban a család Zsigmond királytól pallosjogot kapott, 1412-ben pedig Putnoky Rajnold elkezdte az udvarház 1427-ben már állt a putnoki vár, és az 1559-es országgyűlésen említik először a legfontosabb várak között. A vár ebben az időben gyakran évente gazdát cserélt. A török sem tudta sokáig tartani, a császáriak sem. Az udvar akkor kezdett jobban figyelni Putnokra, amikor a magyar függetlenségi mozgalmak számára szolgált menedékül.
1644-ben I. Rákóczi György vette be a várat és ezzel megvetette a putnoki vár alapjait. A település részére vásár- és vámjogot is szereztek földesurai, és így fokozatosan a földesúri város kiváltságait is elnyerte. 1423-ban itt volt a sókamara is. 1427-ben a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt, ami azt bizonyítja, hogy már ebben az időben egyike volt a vármegye legnagyobb és legnépesebb helységeinek.
A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.
A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.
1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auschwitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasútállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.
A II. világháború tényleges kitörését a lengyel menekültek 1939. szeptember 10-11.-i érkezése, valamint a malom hadiüzemmé nyilvánítása jelentette. Putnokon nem volt jelentős katonai tevékenység annak ellenére, hogy a település stratégiailag nem volt jelentéktelen. Összességében 800 fő az elhurcoltak és az elesettek száma, akik soha nem látták viszont szülőhelyüket. 1944. december 17-én ért véget a háború Putnokon. A II. világháború után a szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentősége folyamatosan elsorvadt. A város intézményeit, létesítményeit átvette Ózd és a mezőgazdasági főiskolát is megszüntették.
A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült.
2013-ban visszanyerte körzetközponti szerepét, mint Putnok járás székhelytelepülése.
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | nagyközség |
| 1950–1966 | önálló tanácsú község |
| 1966–1970 | községi közös tanács székhelye |
| 1970–1989 | nagyközségi közös tanács székhelye |
| 1989–1990 | város, városi-községi közös tanács székhelye |
| 1990 óta | város |
| Társközségei | |
| 1966–1990 | Dubicsány |
| 1973–1990 | Hét, Serényfalva |
| 1981–1988 | Királd |
| 1981–1990 | Gömörszőlős, Kelemér |
| Területi beosztása | |
| 1910-ig | Gömör és Kis-Hont vármegye, Tornaljai járás |
| 1910–1923 | Gömör és Kis-Hont vármegye, Putnoki járás |
| 1923–1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Putnoki járás |
| 1938–1945 | Gömör és Kishont vármegye, Putnoki járás |
| 1945–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Putnoki járás |
| 1950–1961 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás |
| 1962–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás |
| 1984–1989 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi városkörnyék |
| 1989 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség |
| Megyeszékhely | |
| 1920–1923 | Gömör és Kis-Hont vármegye |
| Egyéb központi szerepköre | |
| 1910–1961 | Putnoki járás székhelye |
| 2013 óta | Putnoki járás székhelye |
Polgármesterei
- 1990–1994: Antal László (MDF-FKgP-KDNP)
- 1994–1998: Tamás Barnabás (független)
- 1998–2002: Tamás Barnabás (Putnok Városért Egyesület)
- 2002–2006: Tamás Barnabás (Putnok Városért Egyesület)
- 2006–2010: Tamás Barnabás (Putnok Városért Egyesület)
- 2010–2014: Tamás Barnabás (Fidesz-KDNP)
- 2014–2019: Tamás Barnabás László (Fidesz-KDNP-PVE)
- 2019-től: Tamás Barnabás (Fidesz-KDNP-PVE)
A város kiépülése
Putnok 1775 körül
Putnok 1865 körül
Putnok 1880 körül
Putnok 1941-ben
