Az erdőgazdálkodók kötelesek a turisztikai célpontnak számító parkerdők területén állandó és biztonságos tűzrakóhelyeket kialakítani. A kijelölt tűzrakóhelyet az erdőgazdálkodónak kell karbantartani, és az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről is neki kell gondoskodni. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet az alábbi szabályok betartása mellett:

• a tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól annak érdekében, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
• a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, de a még ki nem hűlt parazsat, hamut sem;
• amint feltámad a szél, a tüzet el kell oltani: gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát);
• az égetés befejezése után a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy tényleg elaludt-e, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.

Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó – annak hiányában az erdő tulajdonosa – írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz az égetés megkezdése előtt be kell jelenteni.

Az erdőterületen végzett égetés részletes szabályait a 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § tartalmazza. Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakóhely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Amikor a tűzesetek bekövetkezésének valószínűsége nagy, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – NÉBIH), a katasztrófavédelem egyetértésével fokozott tűzveszélyt (TŰZGYÚJTÁSI TILALMAT) állapíthat meg és hirdethet ki. Ilyenkor tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

A tilalom – amely vonatkozik a parlag- és gazégetésre is – kiterjed a felsorolt területeken található tűzrakóhelyekre, a vasút és közút menti fásításokra is. A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tűzgyújtási tilalom az erdők és fásítások környezetére értendő, de a tűz keletkezésének és terjedésének fokozott veszélye miatt ebben az időszakban sehol nem javasolt az égetés, tűzgyújtás.

A fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) megállapítása, kihirdetése, és visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától, valamint a keletkezett tüzek gyakoriságától függ. A fokozott tűzveszélyről (tűzgyújtási tilalomról) a NÉBIH tájékoztatja az érintett szervezeteket, köztük az országos közszolgálati médiumok képviselőit is, a fokozott tűzveszélyről (tűzgyújtási tilalomról) szóló aktuális térképet az érintett hatóságok hivatalos honlapjukon közzéteszik. A BM OKF honlapján a térkép ezen a linken érhető el.

Az aktuális fokozott tűzveszélyről (tűzgyújtási tilalomról) a NÉBIH hivatalos honlapjain (https://tuzgyujtasitilalom.nebih.gov.hu/, www.erdotuz.hu), valamint az azokról elérhető további szakmai honlapokon tájékozódhat. A fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) a közzétételtől a visszavonásig él! Az említett honlapokon az éppen aktuális állapot látható.

Avar és kerti hulladék égetése

A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, abban szabályozva az égetés feltételeit, körülményeit, idejét. Arról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor tilos az avar és a kerti hulladék égetése.

Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) idején sem. Az ilyen – nyílt lángú – berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési, tűzgyújtási szabályok betartása mellett történhet. 

Ezek röviden a következők:

• tüzet csak megfelelő időjárási körülmények között, szélcsendes időben szabad gyújtani,
• gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz – víz, homok, kéziszerszám – kézközelben tartásáról,
• nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut,
• az égetést követően a tüzet gondosan el kell oltani, és meg kell győződni arról, hogy valóban kialudt-e.

Az erdő kétszáz méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanon azonban tilos a tűzgyújtás fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) idején.

A tüzek 99 százaléka emberi gondatlanság, rosszabb esetben szándékosság következménye, ezért az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés!

Eldobni ≤ 1 másodperc, eloltani ≥ 100 óra, helyreállítani ≥ 100 év

Segítse az erdészek és a tűzoltók munkáját és figyeljen az alábbiakra:

• Soha ne dobjon el égő cigarettacsikket!
• Erdőben csak a kijelölt helyen gyújtson tüzet!
• Gondosan oltsa el a tüzet, használjon hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet, máskülönben a szélben visszagyullad!
• Igyekezzen a kertben is csak akkora tüzet rakni, amiből a szél nem tud izzó zsarátnokokat továbbvinni!
• Tartsa be a fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) szabályait!
• Soha ne hagyja őrizetlenül a szabadtéri tüzet!

Kapcsolódó videók:

Erdő- és szabadtéri tüzek megelőzése I (videó)

Erdő- és szabadtéri tüzek megelőzése II (videó)

Vonatkozó jogszabályok:

• 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
• 54/2014 BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
• 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről
• 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
• önkormányzati rendeletek